Egy újabb hét...

Sziasztok,

Megint mobilról, de most megszenvedek az ékezetekkel. :)

Hol is hagytam abba? Azt hiszem a hétfőnél és a tányértöréseknél. De mielőtt még fojtatnám, megmutatom nektek a kilátást a fürdőmből és a szobámból:

Tehát KEDD:
Kedden a kislány nagyon gyorsan elkészült. Normális ese

tben 8.15re van készen, de akkor már 7.50kor kérdezte, hog

y mikor megyünk. Most már szerencsére megvan a reggeli rutinom, úgyhogy a hétfő kivételével egész gyorsan végzek a takarításos résszel. Kedd, kedd

, kedd... Nem volt semmi extra. 4.30ra mentem a kiscsajért, tésztát csináltam vacsorára, az apuka hamar megjött -7fele- és már szabad is voltam. Ellenben a másnappal, mikor...

SZERDA:
Mikor felkeltem már tudtam, hogy az egész napom rohanás lesz. Reggel kiscsaj már 7 körül elment a suliba anyukájával, úgyhogy időben elkészültem a nyekvsulihoz. Dórival mentem és a boltban vettem valami szörnyű, méreg ízű italt. A nyelvsuli egés

z jó volt, jött két új ember, egy német és egy bolgár. Maga a suli egész jó volt, csak fárasztó. Aztán siettünk vissza a nyelvsuliból felszedni a kiscsajt és ettünk vaalami

borzalmas pitét. Na végra felszedtük a kislányt és csináltam hamburgert. A hús alig akart normálisan megsülni, de megszültem. Mivel volt még időm és a nő kihangsúlyozta, hogy kell zöldséget is enniük ezért megkreáltam ezt:

Aztán persze a kiscsávó beállított a nagyijával és, hogy ott már evett. Mondom remek... Mindenesetre a nagyinak tetszett a zöldségestál, amit csináltam:)
Este hiszti volt a fürdésen, de megoldottam. A hivatalos egy órát megtoldottam másféllel de csak azért mert a gyerekeket még nem láttam ennyit beszélni egymással, mint akkor a sims3 előtt. Aztán írt a nő hogy csak későn jön haza, úgyhogy please rakjam a gyerekekt ágyba. Minden simán ment leszámítva a kissrác hisztizését, mert nem talalja a mobilját. Persze a táskájában megtaláltam.
Mivel meg akartam tudakolni a nőtől pár dolgot, ezért gondoltam megvárom. A gyerekeknek bedtime az 9 óra, a nő 22.43kor jött meg, de akkor már nem mentem le, hanem aludtam, mert ha a gyerekek alszanak, nem kell őket megvárnom. Hála'.

Az éjszakam persze borzalmas volt. Olyanokat álmodok, hogy az vmi borzalom, de tényleg... Mindig menekülök, de olyan módon, hogy azt még maga James Bond is megirigyelné...

CSÜTÖRTÖK:
Hát azt kell, hogy mondjam, ez a nap volt a legjobb -olyan e

rős túlzással, hogy mindjárt a fejemre szakad a tető és azzal együtt a két emelet is. A csodálatos álmom után olyan hulla voltam, hogy azt elmondani is nehéz. De nem gond, megoldottam, sőt még futottam is dacolva a fagyhalállal. Délben találkoztam Martinával, a cseh takarítólánnyal és cipőnézőbe mentünk, aminek a vége farmernézés lett. Persze egyiket sem sikerült venni, úgyhogy éljen,éljen. Siettem vissza, mert néhány dolgot m

ég el kellett intéznem. Hívott a nő és már akkor tudtam, hogy ne számítsak semmi jóra -arról nem is beszélve, hogy egy perccel azelőtt küldött egy susmust. A lényeg a lényeg, hogy alapból jött volna a kiscsaj bnője velünk megint -az aki kedden is itt volt-, de az esetet fűszerezte most az, hogy a kiscsaj rohamt le a lépcsőn és eltanyált és most fáj a bokája és nem szabad ráállnia. éljen megint csak. Szóval a nő hívott, h menjek bic

ajjal és toljam haza a kiscsajt. A mai idő alapból remek volt - megint csak idézőjelben, hiszen amikor Martinára vártam, akivel vagy 10 percet vártunk egymásra mellesleg csak 20 méterre álltunk egymástól, akkor jégeső is volt! Ja, és láttam az apa boltját. Hát öcséééém, valami brutál szép. Én naiv azt hittem, hogy egy ilyen kis szokványos angliai butik, de közel sem... Vagy négyszer akkora és két emeletes. De visszatérve a bokára és az időjárásra, persze, hogy elkapott minket az eső. Nem volt elég az, hogy úgy néztünk ki, mint a karácsonyfák, de még meg is áztunk, ahogy a KILENC fokban meneteltünk. A karom még most is remeg, olyan nehéz volt tolni azt a bicajt, mert ugye a kiscsaj nem támaszkodhatott a lábára. Egy élmény volt. Persze sietni kellett a vacsorával, mert jöttek értük vinni őket

úszni. Azon csodálkoztam, h a kiscsaj is ment. Na mind1 biztos jó neki nézni a többieket... De azon még jobban csodálkoztam,hogy az apja nem is aggódott érte kb. Az anyja sem volt túl izgatott az ügy miatt, nyugodt hangon mondta nekem a telóban... érdekes.
Ja, vacsorára ezt csináltam -csak azért fényképeztem le, mert olyan képnélküli a blog. :)

PÉNTEK:
Nem volt sok dolgom, csak reggel kellett alkotnom a reggelinél és utána, és ennyi. Az anyuka elment egy kis holidayre, és vasárnap jön meg, tehát szombat de. Vigyáznom kell a kiscsajra. Azért, hogy me legyen unalmas az életem alkottam: leejtettem a telefonom és betörött a képernyő előtti üveg. Éljen, éljen.